Nyíri község a megye északkeleti részén a Hegyközben, 400-700 m magas hegyekkel övezve, a Nyíri-patak mentén található. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében a  Sátoraljaújhelyi Járáshoz tartozik a település.

Az első írásosemlítése 1270-ből maradt fenn, Nyri alakban. Sokáig a füzéri váruradalomhoz tartozott. 1389-től a Perényi családé, majd később a 15. század közepén rövid ideig zálogként Giska, huszita vezér kapta meg. Majd újra visszakerült a Perényikehez. Az ellenreformáció és a kuruc háborúk alatt a magyar lakosság megritkult. A 18. században a Hangácsy és az Ónody családok birtokolták. Ennek az Ónody családnak volt a leszármazottja az Angyal Bandi nével elhíresült alföldi betyár.

A 19. században a Károlyi grófok tulajdonába került, akik 1945-ig birtokolták.Vallási tekintetben a mai napig megosztott a falu, görög és római katolikus, illetve reformátusok lakják. A 20. század elején az oktatás is követte a vallási megoszlást, mind a reformátusok, mind a katolikusokfenntartottak népiskolát és általáno továbbképzőt. Hagyományosan mezőgazdasági jellegű település.
     
Nyíri látnivalói közül figyelmet érdemel a református templom, melyet 1802-1804 között építettek a régi épület köveiből. A katolikus templom sokáig iskola is volt. A templombúcsút szeptember 12-én, Mária-napján tartják. A koncz-pallag dűlőben régen egy cseh falu létezett. Még ma is megvannak az ősi pincebejáratok, ezeket Huszita-pincéknek nevezik. A Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik, a növény -és állatvilága rendkívül gazdag, a föld mélye szép ásványokat rejt.
      
Nyíri infrastrutúrája fokozatosan fejlődik. Kiépült az ivóvíz-, gáz-, csatorna-, és az üvegszálas telefon- és internethálózat. A község célja a fejlődés és az idegenforgalom fellendítése.

Forrás: Inkia Kiadó Ózd, 2012 "A fejlődés útján B-A-Z megye"